Eszti blogja

Eszti menni Amerika... Világgá mentem bámészkodni, ne csak otthon rontsam a levegőt :)

Naptár

szeptember 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Amerikai idő

Látogatóim

Friss kommentek

  • kocakbucka: @---sa---: epito kritikaval nem tudsz szolgalni? :D (2012.06.23. 02:30) 2. hét
  • Zomi: nyáh >.< (2011.06.18. 06:33) Programokrol es munkarol
  • ---sa---: Az utolsó mondat találó volt, mivel semmi türelmem se lenne hozzá. (Csak az utolsó mondatot olvastam!!!) :) (2011.06.14. 09:54) Helyzetjelentés

Végre valami

2011.07.05. 18:00 kocakbucka

Péntek

Ott hagytam abba, hogy day off. Hát nem tudom ki szurkolt nekem, ahogy kértem, de bejutottam a városba tök véletlenül. De előtte lévő este még olyan őrültek háza volt a mosogatásnál, mint egyszer az első héten. Zsani állt a beszedő ablaknál és mivel nem ott szokott lenni nem bírta a rohamot, én segítettem neki mikor éppen „kevesebb” munkám volt. A tálcák hegyekben, a polcok dugig, persze a táborozók többsége továbbra is b*szik rá, milyen gusztustalanul adja vissza a tálcáját és akkor fél óra mire szétválasztod a tányért, poharat az evőeszköztől. Annyira bele kellett húzni, hogy először Zsani, majd 10 perccel később én is elejtettem egy tányért…és akkor ne káromkodjak a táborozó arcába :D Valahogy végül ezt is túléltük. És így jutottam el a day offhoz :)

Másnap nem apróztam el az alvást, dél után nem sokkal keltem fel, hogy most már kezdjek magammal valamit, el kéne menni ebédelni, mosodába meg talán valami értelmeset is csinálni a változatosság kedvéért. Szóval az ebédlőben leültem egyedül, erre a másik asztalnál a többiek intettek nekem, hogy oda üljek. Beszélgetünk, erre Dawid mondja, hogy megy a városba Jeffel, a főnökünkkel. Miiii?!#? Éééén is akarok. Mikor? Nemsokára. Hát be is dobtam a kaját és mentem vele a konyhára az irodájához. Jeff kérdezi mit szeretnék. Mondom mehetek veletek a városba? :D Válasz még nem volt, Dawiddal egyeztettek, kiderült, hogy beteg és orvoshoz viszi J. Végül mondta, hogy menjek Dawiddal az ed centerhez, majd ott felvesz kocsival. Azt hittem 2 perc lesz, ezért nem ugrottam haza pénzért vagy útlevélért, szeretem, ha irat és pénz van nálam. Később jött is Jeff, beültünk a kocsijába megvárni Dawidot, aki elment a nővérhez és felhívta a lengyel biztosítóját. Végül olyan sokáig vártunk, hogy mondta menjek be Dawidért :D Aztán kirakott a Cribnél, Dawidet meg a village-nél, hogy felvegyük a pénzünk. Én ültem elől, Dawid meg hátul a gyerekülés mellett :) Dawidot kiraktuk Petoskey-ban a Quick Care nevezetű, a magyar sztk-nak megfelelő helyen, ami viszont csak annyiban sztk, hogy orvosok vannak benne :D kivételesen kőépület, nagyon modern kis épület és sokat kell perkálni benne…erről majd később. Mi utána elmentünk a aWalmartba yeaahhh :D végre tudtam venni létfontosságú tusfürdőt (355ml $1.93), fogkrémet ($2.94), sampont (garnier 750ml $4.74) és papírzsepit plusz Saci megkért, hogy a torokfájására vigyek valami szopogatós gyógyszert. Kijöttem 13.50 dolcsiból.

Ezután visszamentünk az sztk-ba és még ott ültünk 1 órát. Jeff mondja milyen furcsa hely ez, mindenki csak bemegy, de senki nem jön ki :D Hát kb. Már tiszta ideg volt, fel alá járkált, hogy mit csinálhatnak vele ennyi ideig, én is kiolvastam már a people magazint (amiben hozzáteszem a szó szoros értelmében és nulla túlzással minden 2. oldal egy egész oldalas termékreklám). Végül összesen 2 óra elteltével kijött és már csak a számlát kellett rendeznie. Jeff váltott vele pár szót és elindultunk kifele, hogy ott várjunk. Erre mondja, hogy a diagnózis köhögés. Köhögés? Köhögés. Ez még csak az egyik fele. A másik fele, hogy ezért majdnem 200 dolcsit kell kipengetnie. Majdnem 1 órán át ült egyedül egy szobában, aztán csináltak neki mellkas röntgent és vért vettek tőle és lehúzták ezért majdnem 40ezer forinttal. Pofám leszakadt ott helyben. Soha de soha ne kelljen itt orvoshoz mennem, mert a gatyám is rámegy. Nevetséges. Jeff szégyellte magát és ki volt akadva, hogy szerencsétlen európait kisemmizte az amerikai rendszer. Utána elmentünk a gyógyszertárba, mert persze kapott receptet a köhögésére. A nő mondja, hogy 36 dolcsi lesz, mehet-e. Hát első gondolatom kb anyád, de Dawid kérte. Mondták, hogy 15 perc amíg elkészül, megvárhatjuk helyben. Mert az amcsi rendszer teljesen más ugye. A gyógyszer nem készen van a gyógyszertárban, mint otthon. Itt ha neked csak 10 szem kell valamiből, akkor ott helyben készítik el neked a cuccot névre szólóan és nem kell megvenned egy 30 szemes dobozt feleslegesen. Addig körbenéztünk, a hely akkora mint egy jó nagy bolt, csak a polcokon egészségügyi cuccok, vény nélküli gyógyszerek vannak, meg kaja és pia is. Azután haza indultunk, útközben jót dumáltunk, meg J feltekerte a zenét a kocsijában. Rock kedvelő. És egyébként egyre jobban tetszenek az amerikai kocsik. Na nem az, hogy mindegyik akkora mint egy ház vagy egy buldozer, hanem hogy automata sebváltós. Meglestem és csak 2 pedálja van. Nem kell váltással tökölni, csak nyomni neki. Szerintem a hülyének is menne.

Ez a délután el is ment ezzel a programmal más érdemleges már nem is történt….délután… mert este viszont buliba mentünk. Nem is tudtuk előtte mire vállalkoztunk, csak mikor már ott voltunk. Ez a buli nem egy faházas buli és nem is a közelben van, viszont gyalog kell menni, nagyon csöndben, kis csoportban, világítás nélkül és az erdőn át. Elindultunk mi, nem amcsik a helyszínre, de már az elején nem tudtuk merre kéne indulni, ezért megkérdeztük az amcsi csajokat, hogy mehetünk-e velük. Szóval ők lettek a vezetőink, de mielőtt kiléptünk az ajtón teljes kussolást kellett fogadnunk az egész útra.

Az út nagyon para volt, de csak azért, mert annyira hihetetlenül koromsötét volt, hogy a kezemet sem láttam, csak az eget a fák lombja felett. Mindenki fogta valakinek a kezét, nehogy lemaradjon. Edina szétszorította a kezem és alig kapott levegőt, annyira félt szegény. Mikor végigmentünk a táboron azt hittem ezzel letudtuk a nehézségeket, de az erdőben többször is zseblámpák világítottak, ami itt egyértelműen táborozót jelent, mert szigorúan csak ők használhatnak lámpát, szóval mindig mikor fényt láttunk el kellett bújnunk. Az út végül kb 20 perc lehetett, de olyan adrenalin löket volt az egész, hogy már azért megérte :) Mikor megérkeztünk a tisztásra mindenki megkönnyebbült és az a kb 2 óra amit ott töltöttünk nagyon vicces volt. A party jelmezes volt, a mottó pedig hogy bármit felvehettél, csak ruhát nem. Mi nem tartottunk magunkat ehhez, normálisan mentünk, de ezek az amcsik őrültek xD Olyan ruhaköltemények voltak, hogy szétröhögtük magunkat, meg persze legeltettük a szemünket a felsőtesteken, a tábortűz mellett pedig nem is fáztunk.

3 óra körül megláttuk, hogy vannak akik indulni készülnek vissza a táborba, hát rögtön rohantunk hozzájuk, mert ki tudja mikor lett volna a következő csapat, aki tudja a hazafele utat a sötétben. Jobb oldalamon megint Edina volt, a jobb oldalamon meg megkérdeztem az amcsi srácot, hogy foghatom-e a karját. Mondta, hogy persze :D Jó izmos karja volt… útközben beszélgettünk kicsit, a tábor szélén pedig megköszöntük neki a kíséretet és el is tűnt. Edina mondta, hogy 6-tól dolgozik és már nem akar addig lefeküdni, max bemegy a konyhára 5-re. Így az ed centerhez mentünk és kifeküdtünk a hatalmas porch-ra, néztük  a csillagokat, meg dumáltunk majdnem fél 5-ig.

Ez volt a pénteki nap. A szombatról és a vasárnapról is akartam írni valamit, de totál elfelejtettem, a mai információ adag törölte a memóriámat, kár hogy ilyen hamar betelik :D

Vasárnap

Ja mégis eszembe jutott. Tegnap, vasárnap vezettem autót itt a táborban. És nem is akármilyet. Nem kispályáztam, az első amcsi autó rögtön egy teherautó volt, nem számít, hogy még otthon se vezettem ilyet soha. Hiába…a kihívások éltetnek :D

A főnök kivezényelt „kedvenc” munkatársammal, Milannal a dokkolóra a szemetet elintézni. Hát szuper -.- Azt hittem csak könyékig kell túrni a konyhai hulladékban, de nem. A platóra kell cuccolni és elvinni a konténerekhez. Milan mondta, hogy vezethetek, én meg hogy most csak mutassa meg hogyan kell és talán legközelebb. Végül mégis én ültem a volán mögé és egy gyorstalpaló után már mentünk is. A tábor legszélére mentünk, először az első konténerhez kellett tolatnom, a platóról a kartonokat ledobálni, aztán a másiknál a szemetet, és egy 3. helyre is, a komposztot kellett leborítani. Aztán vissza a konyha dokkolójára tolatva, visszarakni az üres szemét tárolót és végül leparkolni :) A kocsit nagyon egyszerű vezetni, nagyon élveztem. Ki gondolta volna, hogy ez az idióta is tud nekem jó napot okozni, nem csak ideggörcsöt.

Este beszéltük a többiekkel, hogy Bay Harbor-ba kéne menni a július 4-ei tüzijátékra, de ehhez hamarabb kéne végezni a konyhán…mondjuk 9-re. Jó vicc. Még sosem sikerült, de próbáljuk meg. Hát 9.30-ra lettünk kész turbó tempóval. Utána haza, 10 perc alatt tusolás, fogmosás, átöltözés, 15 perc múlva már a village-ben voltam, hátha fogunk fuvart, valakit aki elvinne kocsival. Ott ültünk infó nélkül kb 10-en fuvarra várva. Jött egy amcsi csaj, hogy 2 helyük van. 5 perc múlva megint, hogy még 1 hely van. Mondom magyarul a többieknek, ez lenne az igazi, amcsikkal menni a nyelvgyakorlás miatt, erre egyszerre rám förmednek, hogy mire várok még, menjek, ne hagyjam ki. Végül felpattantam, a csaj pedig azt mondta persze hogy mehetek velük. 7-en egy 5 személyes autóban pont oda is értünk Bay Harborba a tüzijáték közben. A parkolóból néztük végig, aztán visszaindultunk, de hatalmas dugó volt, abban araszoltunk. A táborban még lógtam velük egy ideig, elmentem velük az ed centerbe a konyhára, mert éhesek voltak, aztán kettéváltunk.

Bay Harbort eddig még csak autóban suhanva láttam messziről, meg most éjjel, de iszonyat szép és puccos hely a Michigan tó partján. Olyan autókat láttam, hogy le voltam akadva, itt nem nagyon vannak megszorulva az emberek.

Hétfő

A mai napon pedig július 4-e van, délre mentem dolgozni és csak akkor esett le, hogy milyen nap van, mikor mindenhol amcsi zászló volt, meg özönlöttek a táborozók a délutáni parádéra, meg az ebédet sem bent tartották, hanem megint cook-out piknik volt hamburgerrel, hotdoggal meg cookies sütivel. Nekem meg Sacinak ott kellett hagyni a mosogatást, hogy az ebédlőben ott álljunk a bejáratnál, udvariasan nem beengedni az embereket az ebédlőbe. 1 órára belekóstoltunk a host-ok munkájába. Az emberek jöttek, kérdeztek, kellett volna fagyi, gyümölcs meg minden. Jött egy kissrác, hogy mennyi az idő. Mondom neki 12.15. Erre kérdezett valamit, de mondtam, hogy nem értem. Erre megszeppent és majdnem elment, de mondtam neki, hogy nem az angol az anyanyelvem, de próbálom megérteni, úgyhogy mondja el még egyszer. Szépen artikulálva aranyosan megkérdezte miért nincs nyitva a tábori ruhabolt, ha csak délig van zárva, mondom, biztos a kinti cook-out miatt. Tetszik, ahogy a gyerekek beszélik az angolt :) Közben a cook-out-on elhangzott a himnusz meg lőttek is az égre puskákkal, aztán mindenki zabált.

Délután mondtam Zsaninak de jó lenne, ha megint vezethetnék, erre szóltak, hogy lányok intézzétek a szemetet. Kérdeztem Jeffet, hogy el is vihetjük a teherautóval? Mondta, hogy igen, de magyarázni akart, mondtam tudom a helyet, Milannal voltam tegnap. Mondta, hogy akkor tök jó, menjünk :D Zsani teljesen bezsongott a vezetésre, úgyhogy átengedtem neki a volánt és megtanítottam neki amit Milan tanított tegnap. 40 percre ki is vonunk magunkat a konyhai forgalomból, vezethettünk és friss levegőn is voltunk. Mikor visszaértünk teljes extázisban, a wc-n dumáltuk milyen állat volt vezetni, erre pont a kisfőnöknő volt a wc-n és hallotta. Mondta, hogy nem is tudta, hogy van jogsink meg tudunk vezetni. Beszélgettünk, hogy a fiúk mindig a legnagyobb munkában hagynak ott minket mosogatásnál és elmennek szemetet intézni ráérősen, de most mindketten rákaptunk erre a dologra és mi akarjuk csinálni a fiúk helyett, ha már eddig is kicsesztek velünk. Mondta, hogy tök jó, meg persze csinálhatjuk, majd minket küld ki a fiúk helyett, azok meg dolgozzanak csak, meg majd Scott-nak a konyhafőnöknek is mondja, hogy a csajok is meg tudják csinálni :D

A dolog pedig így is történt a vacsoránál, mikor is kiabáltak, hogy csajok irány a teherautó. Ott is hagytunk mindent, elintéztük a dolgot, és mire visszaértünk már mindenki a dokkolón ült, tehát végeztek a takarítással :D:D A komposztálónál láttunk egy hatalmas őzet pár méterről, meg szarrá szerencsétlenkedtük és röhögtünk magunkat, a vezetést pedig testvériesen megosztottuk, úgyhogy móka és kacagás volt végre :D A városba menésről helyhiány híre miatt lemondtuk, helyette úgy váltunk el, hogy elmegyünk éjszakai fürdésre. Elmentem a Nestbe Zsanihoz, beültem a szobájába várni, erre jön lengyel Marta és tőle tudtam meg, hogy végül mégis bementek a városba. Együtt kiültünk a tavon a stégre tüzijátéko(ka)t nézni meg dumáltunk, most pedig éjfél van és alszok, mert split-em lesz holnap 7-től, ezt a bejegyzést pedig holnap, kedden feltöltöm. xoxo

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eszteramerika.blog.hu/api/trackback/id/tr503042195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása