Még csak a 2. nap, hogy itt vannak a táborozók és a látszám 110-ről kb 500-ra duzzadt, de már teljesen offon vagyok. Tegnap déltől voltam és este 9-kor zártunk. 3 óra a mosogatás egy-egy étkezés után turbó tempóban. Oké. Tegnap azt hittem ennél rosszabb nem lehet, holnap jobb lesz, mert belejövünk, megvolt a "beavatás". De a mai...hát az mindent überelt. Ma is szintén délre mentem és még este 10-kor is turbóban mosogattunk egészen 5-től kezdve... Én nem tudom felfogni, honnan volt ennyi mosatlan. Minden tök jól indult, tudtam, mind a 4-en tudtuk mire kell figyelni, tartottuk is a tempót, nem torlódott semmi. Idővel viszont olyan sebességgel záporoztak a tányérok, tálcák, evőeszközök, müzlistálak, meg közben a másik polcra a konyhai edények, hogy képtelenség volt tartani a frontot. Mindenki dolgozott, mint egy gép, fürgén meg minden. Lubos és Dawid mosogattak, Saci volt a beszedő ablaknál én pedig a mosogatógép végén szedtem a tiszta cuccokat és rohangáltam velük a helyeikre. Minimum 1 ember jó lett volna igazán, de szerintem minden este így lesz, minden este pontosan ilyen nagyokat fogunk szívni. Én még életemben nem láttam ennyi mosatlant, embertelen volt. Saci egy idő után szólt, hogy segítsek be neki, mert szarban van...erre mondom jó, megfordultam és kiestek a szemeim. Az összes polc tele volt előtte, tornyokban álltak a tálcák, ahogy visszahozták őket, de még mindig jöttek az emberek folyamatosan. Egy ideig tudtam neki segíteni, de vissza kellett mennem, mert nekem is a nyakamra torlódott a sok tálca, a forró edényekkel. 5 órán keresztül pattogtunk, cikáztunk, pörögtünk kegyetlenül...3 óra alatt mosogattuk el csak az ebédlőből érkező tányérokat stb. Utána még 2 óra volt csak a konyhai edények, amiket a főzéshez használtak. Akárhányszor hátranéztem a polcra, nem hogy kevesebb lett volna rajta a cucc, még több volt. Már nem volt elég a sima fémpolc, mellétoltak még 2 guruló szervírozó kocsit meg a kukára is pakoltak meg a földre. Olyan volt, mint egy rémálom, csak abból fel lehet ébredni, ez viszont sajnos a valóság volt :D Kb sírni tudtam volna, hogy nem haladunk, pedig minden erőnkkel azon dolgozunk, ráadásul úgy be volt már állva a nyakam, a vállam, a talpam...wáááá....egy szóval: bolondok háza volt. Nem kívánom senkinek.
ui.: sose mossatok csiliszószos keverőtálat magasnyomású forró vízzel, mert a gőzétől meg lehet fulladni (tapasztalat) :D
Más:
Tegnapelőtt, az utolsó laza napunkon, közös programot csináltak az egész staffnak. Jött 2 sárga igazi amcsi iskolabusz este fél 6-ra és 1 órás buszozással egy aquaparkba vittek, de nem tudom merre. Már rákészültem lélekben a bikinire, erre mire odaértünk, olyan hideg szél volt, hogy mondtam, hogy kösz ezt mégse kéne. A csajok fürödtek, bár a többségünk kint maradt ruhában. Később kaptunk vacsorát helyben, aztán este 9 körül indultunk vissza. Szerintem simán meg lehetett volna oldani, hogy kora délután menjünk és akkor talán nem lett volna olyan hideg a fürdéshez, de mindegy, hülyén találták ki. Legalább az utat nagyon élveztem, mert mióta megérkeztünk, vagyis jó 1 hete nem is voltam a táboron kívül. Jó volt a változatosság, végig sasoltam az úton, a táj gyönyörű mindenfele, az út végig hullámvasút itt a közelben. Olyan nagy dombok vannak, ahogy megyünk le a lejtőn látni ahogy szembe, milyen meredeken megy majd felfelé az út :P Volt, ahol a Michigan tó partján mentünk, a városok izgalmasak, olyan tipikus amerikai. Faházak, zászlók, mindenhol gyönyörű, nyírt fű, mindenhol!!! nem csak a házak előtt.
Egyéb rövid gondolatok, amiket eddig mindig elfelejtettem vagy valamiért kimaradt:
- az amerikai kávé szar és hiányzik az otthoni. Anyu lécci főzz nekem egy kávét és kávézzunk együtt!!!
Itt literszámra lötykölik a kávét és az íze is szar, amit csak cukorral és sok tejjel lehet elpancsolni...bár kezdem megszokni.
- tegnap vagy azelőtt (ki tudja már a napokat) Esztivel, a szobatársammal a házunk gangján a kuka peremén ült egy móóóókus :D tök közel sétáltunk hozzá, hogy jaaaj de cuki és engedje már megfogni magát, de aztán futott egy félkört a kukán és elsprintelt :)
- itt akkora tortákat sütnek, ami egy otthoni sütő 2-3szorosa és tegnap csináltak egy tortát nagy M betűvel, mint a tábor neve. Alig fogyott belőle és visszakerült a konyhára, a staff meg körbeállta villákkal és zabálta. Erre jön Milan a szlovák srác, hogy ebből is pakol magának otthonra; körbevágott egy hatalmas kockát műanyag kanállal de eltört a süti, erre kézzel esett neki, mint egy idióta :D Erre a másik, szlovák lány: "Én nem ismerem őt és nem egy országból jöttünk" :D:D
Ja és tegnap Ekler vanília torta volt, amiért ölni tudnánk. Mondom Zsaninak elrakták, hogy már nincs a pulton, azt mondja: ja nem már kihajították a kukába....hát erre nincsenek szavak -.-'
- Végül egy gondolat, ami itt fogalmazódott meg bennem: Sose gondold, hogy az adott pillanat a legrosszabb. Mindig lesz rosszabb helyzet :) Persze szigorúan nálunk a konyhán! Amúgy légy pozitív :)
